Nem sok minden írnivaló történt az elmúlt hónapokban, rutin dolgok, metszés, kötözés. Úgy döntöttem idén is csinálom a portugieser művelését, a tavaly visszametszett tőkék (100-120 db) most gyönyörű vesszőket hoztak. Sajnos a kékfrankos évek során kipusztult tőkéit most tavasszal sem fogom tudni pótolni.
A hordókban szépen alakulnak a borok, töltögetem havonta szorgalmasan, minden alkalommal beleöntök majd' egy üveggel. A rozé persze nem erjedt ki, lepalackoztam édes bornak, sokak nagy örömére.
Volt közben egy Egri Csillag Fesztivál, az egri várban, kár hogy hideg volt, a fehér borokat is melengetni kellett kóstolás előtt. A legtöbb borász olaszrizlingre alapozta a Csillagját, de nekem jobban bejöttek a lágyabbra hangolt, hárslevelű gerincű borok (Dula, Demeter, Bolyki). A legjobban persze a bikavérek jöttek be, mert hát az is volt, persze a nyári Bikavér Fesztivál lesz az igazi. Addig persze lesz még temérdek boros rendezvény, Etyek, Nyitott Pincék, Bolyki Jótékonysági Dűlőnap, csak győzzünk mindegyikre elmenni.
Egy lekötözött kékfrankos vessző, ápr. 9-én.
