Leesik egy teher a borász válláról - még ha amatőr is- , amikor fedett helyre kerül a termés, nincs kiszolgáltatva többé időjárásnak, vadaknak, seregélyeknek, egyéb kártevőknek. Igen, lement a szüret, ez jó érzés, még akkor is, ha mentálisan és fizikailag leamortizálódtam. Kicsit sok lett a termés, mondjuk ez azért nem tragédia, de azért szüret közbeni rohangálást újabb erjesztőkádakért jó lett volna kihagyni. Így jár az aki 120 kilométerre lakik a szőlejétől. Kb. 6,5 q lett a kékfrankos, ebből 1,5 q -át eladtam, úgyhogy 500 kiló kékfrankos cefre pihen két 350-es erjesztőkádban. A motoros bogyózó jól vizsgázott, sikerült a zúzóhengereket úgy beállítani, hogy a bogyók jó részét ne törje össze. Lebogyóztuk a merlot-t is, az egy 225-ös kádban pihen (ennek a cukra is 21-es) . A múlt hétvégén lebogyózott portugieser szépen erjed, fajélesztőt továbbra sem kapott. A kékfrankos és a merlot kapott fajélesztőt (Uvaferm CM) - hát igen, megint biztosra akarok menni, és nincs időm, hogy hónapokig engedjem az erjedést. Van még egy 25 literes ballonban egy rozé kísérlet, bár inkább siller lesz abból, nem tudtam elég gyorsan kipréselni, és általában nem túlérett szőlőből szoktak rozét csinálni. Mindegy meglátjuk mi lesz belőle. Ez egy különleges gyümölcsös fajélesztőt kapott (Mycoferm Fruit). Jó néz ki a garázs, tele erjesztőkádakkal, két nappal a szüret után már finoman elkezdődött az erjedés is.
